Görög hidroplán kényszerleszállása az erdőtűzben – Bombardier eladta a kétéltű tűzoltó hidroplán gyártási jogait – Viking Air repülőgépgyár már a második kanadai hidroplán örökséget vállalja fel.

A hagyományos lead helyett most tartalmi étlappal próbálkozunk.

Vasárnap Athén mellett oltotta az erdőtüzet a Görög Légierő tűzoltó csoportja. A munkarepülések során egy régebbi típusú Canadaair CL215 hidroplán egyik turbólégcsavaros hajtóműve tüzet fogott, amit nem tudtak a levegőben eloltani. A pilóták kényszerleszállást hajtottak végre azon a hegyen, ahol dolgoztak, ahol szerencsére leégett az erdő.

A tűzoltásban részt vevő helikopter pilótái meghallották a rádióban a segítség kérést és visszarepültek a hegyhez, majd oltani kezdték a lángoló hidroplánt. A bajtársiasságnak köszönhető, hogy a két hidroplán pilóta ki tudott mászni a roncsból és életben maradt. Hamar megérkezett a földi segítség is a többi tűzoltó részéről, mert a tüzet nemcsak a levegőből, hanem a földről is próbálták megfékezni.

Aki kíváncsi arra, hogy mit kell egy tűzoltó hidroplán pilótának napi sok-sok bevetésen kibírnia, nézze meg ezt a videót.

A baleset felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van új tűzoltó hidroplánokra akkor, amikor tavaly év végén leállították ezek gyártását.

A balesetet szenvedett típust gyártó kanadai gyárat egykoron a szintén kanadai Bombardier vette meg, modernizálta a típust most már Bombardier CL415 néven. Pár darab híján százat gyártottak belőle az említett leállásig, de tavaly már csak két-három megrendelésük volt.

Ezen kívül a döntésben közrejátszott az a tény is, hogy egyre nagyobb késésében volt és egyre több készpénzt nyelt el az új regionális gépcsalád, a Bombardier Cseries fejlesztése, mely a repülőgépgyár fő terméke. A koncentrációnak a LearJet üzleti gépük is áldozatul esett.

A múlt héten bejelentették, hogy a programot megveszi a Viking Air British Columbiai repülőgépgyár. Ők rutinos együttműködők voltak, hiszen korábban már osztoztak a DeHavilland Canada örökségen, ahol a Viking vitte a DHC1-7 közötti típusokat, a Bombardier meg a DHC-8 ból fejlesztette ki a Bombardier Q400 típust.

A Viking azóta nagy üzleti sikerrel modernizálta a DHC6 Twin Ottert Viking Twin Otter 400 néven, benne az úszótalpas hidroplán változatot is, és a korábbi DHC2 Beavert is kompozittal és modern avionatikával újraértelmezték, szintén úszótalppal is.

Apróságnak tűnik, de a most megvett örökség egy csónaktestű hidroplán, ahol az úszótalpak nem rontják a repülési képességet.

Az üzlet két részből áll. A Viking egyrészt átvette a gyár bérletét és az alkalmazottakat, megvette a gépsorokat és az összes jogot. Az üzlet bonyolítása során várhatóan Viking CL415 néven futtatandó tűzoltó gépre több mint ötven vásárlói szándéknyilatkozatot gyűjtöttek össze.

De biztos tovább fogják fejleszteni a típust, benne már az új néven futtatott Viking Floats 400S hidroplánnál is alkalmazott apróságokkal. Korrózió mentes sárkányszerkezet, nagyobb üzemanyag tankok és hosszabb elektromos ellátás, több funkciót átvevő robotpilóta. Meg összeteszik a két típus kereskedelmi és értékesítési világhálózatát.

Az üzlet másik része pedig továbbra is lehetővé teszi a világon működő közel kétszáz CL215 és Cl415 vízbombázó gép tovább szolgálatát a szerviz háttér, alkatrész gyártás vállalásával. Itt a Viking szintén optimalizálni tudja a két típus világméretű szerviz kiszolgálását.

A kanadai hidroplán örökség fenntartása egyben azt is jelenti, hogy lassan a Viking Air lesz a világon a legnagyobb hidroplán gyár.